A választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő jelenlegi szabályai jogsértőek, meg kell őket változtatni – szól az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, amelyet azonban a kormány nem hajt végre, holott időközben többször is átírta már a törvényt.
A bírójelöltekről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése dönt majd.
2020 és 2022 között 13 uniós országban legalább 488 rendőri őrizetben vagy rendőri intézkedés során bekövetkezett halálesetet regisztráltak. Franciországban volt a legtöbb, utána Írország, Spanyolország és Németország következik a sorban. Magyarország hét halálesetet jelentett, lakosságarányosan ez a második legkedvezőbb adat, a hatóságok csak Portugáliában jelentettek kevesebbet. A portugáloknál ez az adat nyilvános, a magyar hatóságok csak kérésre adták ki a kutatást végző Európai Adatújságíró Hálózatnak. Több tagállam megtagadta az adatszolgáltatást.
Egy kettős gyilkosság nyilvánosságra kerülése után kezdték el lehallgatni a Blikk újságíróját.
A testület szerint a szocialista képviselőket bírságoló házelnök nem sértette meg a véleménynyilvánítás szabadságát.
Miután itthon minden fórumot kimerítettek és az Alkotmánybíróság szerint is rongáltak a külügyi tárca előtt 2020-ban akciózó momentumos fiatalok, védelmükben a Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságára viszi az ügyet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy konkrét esetben hozott most ítéletet, ám jó eséllyel az összes többi hasonló ügyben a magyar államra nézve elmarasztaló döntés születik majd.
A püspök azt írta, naponta imádkozik Karsaiért.
A strasbourgi bíróság mondta ki, hogy jogellenes, embertelen és megalázó volt a magyar hatóságok gyakorlata.
A Semjén Zsolt által kedden benyújtott Alaptörvény-módosítás kivégezné a Honvédszakszervezetet, az EUROMIL elnöke azt mondta, hogy ha erről döntés is születik, azt meg fogják támadni.
Egy friss döntés fontos lehet minden transznemű ember számára.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás jogi lehetőségét.
Próbálkozott, de nem tudta elérni a kormány egy elmarasztaló strasbourgi ítélet felülvizsgálatát. Így véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi őszi döntése, amely jogsértőnek találta magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő részét és annak megváltoztatását írta elő.
Hét év telt el azóta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott a Szabó és Vissy-ügyben. Ebben arra kötelezték Magyarországot, hogy további késedelem nélkül fogadják el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésről szóló hazai jogszabályokat teljes mértékben és hatékonyan összhangba hozzák az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.
A férfi rokonaival és egy iraki családdal közösen úszott át a Tiszán Szerbiából Magyarországra, a rendőrök viszont rájuk engedték a kutyákat, könnygázzal fújták le és kövekkel dobálták meg őket. A férfi megfulladt a folyóban, testvére pert indított a magyar állam ellen.
A magyar rendőrök megaláztak egy nőt, az ügyészség pedig meg sem próbált komolyan vehető nyomozást lefolytatni, miután a család panaszt tett – mondta ki a strasbourgi bíróság.
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
A kormány „mérlegeli”, hogy elfogadja-e a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, vagy inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri – közölte a hvg.hu kérdésére az igazságügyi tárca.
Megsértette a magyar állam három szíriai menekült emberi jogait. Ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága állapította meg, amely kártérítést is megítélt nekik, miután menedékkérelmet akartak beadni a röszkei tranzitzónában, de a magyar hatóságok érdemi eljárás nélkül kiutasították őket.
